Cikkek a gyár életéről
1965 – 1990
Népszava, 121. szám, 1969. május 28. 4. oldal
Fényforrásgyár épül Nagykanizsán
A kormány Gazdasági Bizottsága jóváhagyta azt a beruházási javaslatot, amelynek alapján Nagykanizsán felépül az Egyesült Izzó új fényforrásgyára. Az építési munkák már az idén megkezdődnek. 1974-re teljesen elkészül az új gyár, amely több mint négyezer embert foglalkoztat majd. Termelését egyre növelve 1978-ban dolgozik majd teljes kapacitással, ami azt jelenti, hogy évente több mint egymilliárd forint értékű izzólámpát, autólámpát és egyéb fényforrásokat állít elő. A beruházás 1550 millió forintba kerül, ehhez a vállalat 630 millió forinttal járul hozzá, 920 millió forintot pedig fejlesztési kölcsönként kap, amelyet 8 év alatt fizet vissza. (MTI)
Zalai Hírlap, 1969. május 28. 8. oldal
A Gazdasági Bizottság jóváhagyta a nagykanizsai fényforrásgyár építését
A kormány gazdasági bizottsága jóváhagyta azt a beruházási javaslatot, amelynek alapján Nagykanizsán felépül az Egyesült Izzó új fényforrásgyára. Az építési munkák már az idén megkezdődnek. A beruházás három szakaszra oszlik, 1974-re teljesen elkészül az új gyár, amely több mint négyezer embert foglalkoztat majd. Termelését egyre növelve 1978-ban dolgozik majd teljes kapacitással, ami azt jelenti, hogy évente több mint egymilliárd forint értékű izzólámpát, autólámpát és egyéb fényforrást állít elő. A beruházás 1550 millió forintba kerül, ehhez a vállalat 630 millió forinttal járul hozzá, 920 millió forintot pedig fejlesztési kölcsönként kap, amelyet 8 év alatt fizet vissza. (MTI.)
Magyar Hírlap, 1969. június 5. 9. oldal
Az Egyesült Izzó vezérigazgatója a másfél milliárdos nagykanizsai beruházásról
Az Egyesült Izzó nagykanizsai fényforrásgyárának építéséről tárgyaltak szerdán Zalaegerszegen Zala megye állami és pártvezetői a fővárosi nagyüzem vezetőivel. A több mint 1,5 milliárd forintos költséggel felépülő fényforrásgyár telepítésével kapcsolatban Dienes Béla, az Egyesült Izzó vezérigazgatója a következőket mondta: — A kormány Gazdasági Bizottsága jóváhagyta az új fényforrás gyár telepítésével kapcsolatos beruházási javaslatot. E szerint az új gyár 1974 végére épül fel Nagykanizsán, a már működő kis gyártelep területén. A három szakaszra oszló kivitelezés már az idén megkezdődik. Az építéshez az Izzó 920 millió forint fejlesztési kölcsönt vesz fel 10 évi lejáratra, 630 millió forintot pedig saját erőből ruház be. Építésre 600 millió forintot, gépek beszerzésére és forgóeszközökre pedig 950 millió forintot költenek. A nagykanizsai fényforrás gyárat a legkorszerűbb termelőberendezésekkel, automata gépsorokkal szerelik fel. A nagykanizsai fényforrás gyár üzembe lépése után az Egyesült Izzó össztermelése a mostaninak több mint kétszerese lesz. A budapesti anyaüzemből Nagykanizsára telepítik az izzólámpák, az autólámpa égők és más fényforrások gyártását.
Zalai Hírlap, 1969. június 5. 3. oldal
1971 júliusában termel az első új üzem – az Egyesült Izzónagykanizsai fényforrásgyárának fejlesztéséről
Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság még 1965-ben megvitatta és elfogadta a vácuumtechnikai termékek, anyagok és célgépek gyártásának távlati koncepcióját. Az Egyesült Izzó ennek alapján hozzálátott a fejlesztési terveinek kidolgozásához, mely a többi között tartalmazza egy „második Egyesült Izzó” megépítését — Nagykanizsán. A fejlesztési programot — mint erről már beszámoltunk — a Gazdasági Bizottság jóváhagyta. A fejlesztés tartalmáról, megvalósításának részleteiről Dienes Bélától, az Egyesült Izzóvezérigazgatójától kaptuk az alábbi tájékoztatást, aki tegnap éppen a fejlesztésről tanácskozott megyénk vezetőivel. Az 1,55 milliárdos beruházás Az Egyesült Izzó nagykanizsai gyárának fejlesztésére 1,55 milliárd forintot fordítanak. A beruházás vegyes forrásból valósul meg, 620 milliót tesz ki az Izzó saját alapja, a többit állami hitelből fedezik. A fejlesztést három ütemben hajtják végre. Az idén megkezdődik az építkezés, s az első ütemben létesülő önálló termelő üzem 1971 júliusától már lámpát ad. A második ütem 1973. június 30-ra, a harmadik 1974. december 31-re fejeződik be. Az új gyár közel 4 ezer munkást foglalkoztat, s megduplázza az Egyesült Izzó jelenlegi izzólámpa termelését. Az üzemet a legkorszerűbb berendezésekkel szerelik fel. A beruházási összegből 600 milliót fordítanak építésre, 500 milliót a gépek beszerzésére, több mint 400 milliót pedig forgóeszköz feltöltésére. Az új üzemet a jelenlegi nagykanizsai gyáregység folytatásaként építik fel. A telepítés helyének kiválasztásánál sokat vetett latba, hogy a jelenlegi gyáregység termelési tapasztalatai minden tekintetben megnyugtatóak, s a városban és a környékén elegendő munkaerő áll rendelkezésre, s ugyancsak biztosított az energiaellátás is. A jelentős iparfejlesztési program megvalósítása számottevő járulékos, szociális és kulturális beruházást is igényel. A kanizsai Izzóhoz vasút, út épül, s az üzem kiveszi a részét a város kulturális, kommunális beruházásaiból is. A többi között 6 millió forintot bocsátott a város rendelkezésére a művelődési ház, 22 milliót a murai vízmű építéséhez. Gazdaságos! Arra a kérdésre, hogy milyen gazdaságpolitikai célok indokolják a fejlesztést, s a megvalósítástól milyen eredményeket lehet várni, a következőket válaszolta a vezérigazgató: — Az Egyesült Izzó a híradástechnikai ágazat legnagyobb, legjelentősebb exportőre. Termékeink versenyképessége lehetővé teszi az export jelentős növelését. Az elmúlt évben 26, előtte évben 20 százalékkal növeltük exportunkat, az idén ugyancsak 20 százalékos felfutást tervezünk. A fejlesztés az Egyesült Izzó világpiaci pozíciójának további megerősítését szolgálja. Profilunk sajátossága, hogy a versenyképességet, a piacot nemcsak a minőséggel, a mennyiséggel is kézben kell tartani. Évtizedes tapasztalat ugyanis, hogy az izzólámpapiac vevői általában egy üzemtől szerzik be szükségleteiket, de azt igénylik, hogy minden szükséges típusból, ha kell, azonnal elégítsék ki igényeiket. A többi között ennek a követelménynek is eleget teszünk az új gyár felépítésével. Elmondja a vezérigazgató, hogy a piackutatások — kereskedelmi prognózisok — szerint a lámpa igény — a villamosenergia felhasználásával párhuzamosan — fokozatosan növekszik, s a jelentős fejlesztés megalapozott. Megfelelő minőség, versenyképesség esetén a kapacitás jól hasznosítható, leköthető. Tervek szerint a fejlesztés befejezése után az új gyár évente 9 millió dollár értékű lámpaexportot tesz lehetővé, s tíz év alatt visszatéríti az átütéshez hitelként felvett csaknem egymilliárd forintot.
Népszabadság, 1969. június 18. 6. oldal
Gyár – másfél milliárdért
Megkezdik a Nagykanizsai Fényforrásgyár építését
Hosszas előkészületek és tervezgetések után végre zöld jelzést kapott az Izzó, azaz a Nagykanizsai Fényforrásgyár építése: a Gazdasági Bizottság legutóbbi ülésén ugyanis hozzájárult, hogy az Egyesült Izzó 630 millió forintos saját fejlesztési alapból és 920 milliós állami hitelből újabb világszínvonalon álló üzemet létesítsen Zalában. Verseny és világszínvonal! Az Izzó, amely a kohó- és gépipar egyik legnagyobb exportőre, a vákuumtechnikai gépek és a félvezetők gyártása mellett leginkább izzólámpa és egyéb fényforrás gyártmányairól híres. A fényforrások készítése a gyárban 73 éves múltra tekint vissza, s a Tungsram égők minősége azonos a legnagyobb európai gyárak, a Philips és az Osram termékeivel. Az újpesti gyár a legutóbbi évtizedekben jelentősen növelte termelését, de közben rohamosan nőttek az igények is. A villamosenergia-termelés növekedése, a városiasodás, az ipar és a közlekedés gyors fejlődése mind több fényforrást kíván. A becslések és a felmérések szerint a villamosenergia-hálózatról működő lámpák száma 20 év alatt mintegy megháromszorozódik. Ennek figyelembevételével, ha az Egyesült Izzó nem is növelni, csupán tartani akarja részvételét a világtermelésben, akkor jelenlegi kapacitását meg kell háromszoroznia. A vállalat vezetői ki is dolgozták fejlesztési tervüket, amely szerint 10 év alatt megduplázzák jelenlegi bevételüket. Ez persze az újpesti gyárterületen már lehetetlen. A 10 éves távlati terv olyan fejlesztési, beruházási elképzeléseket tartalmaz, amilyenekre még nem volt példa az Izzó történetében. 1973-ig mintegy 4,5 milliárdot kívánnak költeni fényforrások, vákuumtechnikai gépek és félvezető monolitikus integrált áramkörök gyártására. Ebből a négy és fél milliárdból másfél a nagykanizsainak jut.
A „zöld mezős” üzem. Az izzósok már régóta foglalkoztak azzal a gondolattal, hogy új fényforrásgyárukat Nagykanizsán építsék meg. Az elképzelés mellett szólt, hogy a városban és környékén elegendő szabad munkaerő található, s előnyösnek mutatkozott, hogy Nagykanizsa jelentős üveggyártási hagyományokkal rendelkezik, így a fényforrásgyár üvegtechnológiájának meghonosítása könnyebb és gyorsabb lehet. Meg is építették kísérleti üzemüket, amely 1965 óta működik, s az idén ezer dolgozóval 160 millió forintnyi értéket termel. Megvan tehát a bázis, amelyre a négyezer dolgozót foglalkoztató nagy gyár épülhet. Az új kanizsai gyár úgynevezett „zöld mezős” gyár lesz, tehát a város szabad területén építik, így az esetleges későbbi fejlesztés sem ütközhet akadályokba. Van elegendő energia és víz, a csatornázás könnyen megoldható, a vasút is behozható. Az 1960-as évek elején még úgy kezdtek a tervezéshez, hogy az egész állami beruházás lesz. Először az alapüzemeket — a többi között az üveggyárat — akarták megépíteni, amelyhez később csatlakoztak volna az összeszerelő csarnokok. Az új gazdasági mechanizmus életbelépésével jelentős mértékben szűkítették az állami beruházások körét és az építkezéseket a vállalatok saját erőből, illetve kölcsönből fedezik. Ez lett a Nagykanizsai Fényforrásgyár sorsa is. Mivel a kölcsönt tíz év alatt folyamatosan kell visszafizetni, s az Egyesült Izzónak érdeke, hogy az épülő üzemek minél előbb termeljenek, módosítani kellett a terveken. A már működő kísérleti gyárhoz építik a szerelőcsarnokokat, amelyek azonnal üzembe állnak, ezzel párhuzamosan kerül sor az alapüzemek létrehozására. A munkát három ütemben hajtják végre, az első ütem határideje 1971. június 30. (ekkor kezd termeléshez az első üzemcsarnok), a második ütem 1973. június 30., az utolsó, befejező szakaszra pedig 1974. december 31-ig kerül sor. A Nagykanizsai Fényforrásgyár üzembe lépése kedvezően hat vissza az Egyesült Izzó gazdasági és műszaki tevékenységére. Ez a beruházás lehetővé teszi, hogy az újpesti központban, ahol a legképzettebb szakemberek dolgoznak, meggyorsítsák a legkorszerűbb új típusok gyártásának bevezetését. Közben behatóbban foglalkozhatnak az anyagyárban az elektronikai ipar jövőjét alapvetően meghatározó új ágazat, az integrált áramkörök gyártásának meghonosításával.
Középpontban az építőipar. Most, hogy a Gazdasági Bizottság engedélyezte a munkát, különösen nagy feladat hárul az építőkre. A Zala Megyei Állami Építőipari Vállalat igyekezett felkészülni: január elseje óta háromszázzal növelte dolgozóinak létszámát, és jó néhány darut, gépet vásárolt. Erre az évre azonban az előzőleg tervezett 50 millió forint helyett már csak 28 milliónyi munkát tud elvállalni. A kérdés most az, hogy ezt a munkát ütemszerűen végezzék. A határidők pontos betartását leginkább szocialista szerződésekkel, vagy védnökség vállalással lehetne segíteni, hiszen 1970-ben már 110–130 millió forintnyi munka elvégzése hárul az építőkre. A kanizsai városi tanács elnöke egy beszélgetés során azt mondotta, hogy városuk fejlődésében a legdöntőbb az iparosítás. Nos, az 1975-re teljes kapacitással működő fényforrásgyár nagyot lendít Nagykanizsa helyzetén. Újabb fejlődés indul meg, hiszen a négyezernyi új munkalehetőséget figyelembe véve, javítani kell a város és környéke közlekedésén, az úthálózaton, gyarapítani kell az üzletek számát és a szolgáltató tevékenységet, s gazdagítani kell a kulturális lehetőségeket is.
Közös örömök, közös gondok. Mindez örömöt, de gondot is jelent a városnak. Az Egyesült Izzó ebből is kiveszi részét. A többi között már az idén 22 millió forinttal járul hozzá a Nagykanizsa vízellátását megoldó Mura menti vízmű építéséhez, s a későbbiekben 6 millió forintot ad a készülő városi művelődési házhoz. Az ilyen típusú támogatás a jövőben sem marad el. Viszonzásként — és az ipartelepítés segítésére — a város a gyár területéhez szükséges földterületet kedvező áron bocsátotta az Izzó rendelkezésére, s vállalta, hogy az épülő gyárhoz elvezeti a közműveket és az utat, az üzem műszaki gárdájának pedig erejéhez mérten lakásokat ad. Még jóformán meg sem kezdődött a Nagykanizsai Fényforrásgyár építése, kedvező hatása már ki is jelentkezik a megyében. A gyártáshoz szükséges lámpafejek készítésére — hogy csökkentsék a szállítási költségeket — új üzemet hoznak létre Zalaegerszegen. Az ottani Kerámia- és Cserépkályhagyár már eddig is készített apróbb alkatrészeket az Izzó számára, de 30—35 millió forintos beruházással most komplett lámpafejgyártó üzemet létesít. Ehhez a megyei tanács saját fejlesztési alapjából 12 millió forinttal járul hozzá, a gépeket és a gyártástechnológiát pedig az Egyesült Izzó ingyen bocsátja a zalaegerszegiek rendelkezésére. Az új üzem két év alatt épül fel és körülbelül 600—700 dolgozónak ad munkaalkalmat. Négy-tízezer ember kell. Zala eddig arról volt ismert, hogy lakói lassan elvándoroltak a nagyvárosokba vagy az iparosodó vidékekre. Az emberek szülő- és lakóhelyhez kötése már néhány más üzemlétesítésével megkezdődött, most pedig újabb alkalom kínálkozik arra, hogy a zalaiak saját megyéjükben találjanak megfelelő munkát. A zalaegerszegi és a kanizsai gyárak körülbelül 4000—4500 új dolgozóját előteremteni mégsem egyszerű dolog. A megyei tanács éppen ezért nem is tárgyal más, új üzemek telepítéséről, és felhívták a megyében működő gyárak figyelmét is, hogy termelésük fokozását ne a munkáslétszám növelésével, hanem lehetőleg a termelékenység fokozásával érjék el. Ha munkáskéz akad is elegendő, még mindig gondot jelent a szakmunkások előteremtése. A megyében már erre is gondolnak. Nagykanizsán például most hagyja el a 4+2-es finommechanikai középiskolát az első érettségiző osztály, jövőre pedig már teljes négy ilyen osztály indul 120 tanulóval. Ez persze még kevés. Segít azonban, hogy most készült el egy új, 16 tantermes iparitanuló-iskola és jóváhagyták egy 200 tanulós iparitanuló-iskola, valamint egy 600 személyes iskolai konyha építését. A napokban az Egyesült Izzó vezérkara, valamint a megyei és az érdekelt városi párt- és tanácsi vezetők megbeszélést tartottak arról, hogyan kezdjenek munkához, hiszen közös érdek az építkezés ütemének betartása, a szakmunkások kiképzése, a felkészülés. A többi között megállapodtak abban is, hogy a jövőben rendszeres kapcsolatot tartanak egymással.
Kapatyay Imre
Zalai Hírlap, 1969. július 11. 1. oldal
Kedvező tapasztalatok, változatlanul nagy érdeklődés
Véget ért a kétnapos megyei sajtótájékoztató
- részlet -
Tegnap Nagykanizsa volt a megyei sajtótájékoztató színhelye. A megyénkben tartózkodó újságírók dr. Lakos Imre, a megyei tanács vb. elnökhelyettese és Leben Mátyás, az Idegenforgalmi Hivatal vezetője társaságában Göcsejen át utaztak Nagykanizsára. Az Egyesült Izzó Fényforrásgyárában Mózes Pál, a nagykanizsai városi tanács vb. elnöke, Lakatos Ferenc, a gyár főmérnöke és Szabó Imre,a gyár főkönyvelője fogadta a sajtó képviselőit. A kanizsai program a gyár megtekintésével kezdődött. Az újságírók nagy érdeklődéssel nézték végig a lámpagyártó gépsorokon dolgozók munkáját és már menet közben is számos kérdést tettek fel. A tájékoztatón aztán újabb és újabb kérdések hangzottak el. Ezekre válaszolva a gyár vezetői többek között elmondották, hogy a gyár fejlesztése során jelentősen javítják a munkakörülményeket. A mostani közel 5 méter magas csarnok helyett nyolc méter magasak épülnek, lényegesen ritkítják a gépeket, s ezzel alapvető változást tudnak elérni. Az izzóbeli látogatást városnézés, azt pedig a sörgyárral való ismerkedés követte. Gömöri János, a gyár igazgatója kalauzolta a vendégeket a malátaüzemben és a sörgyárban, közben a gyár fejlődéséről, a gyárban folyó munkáról nyújtott részletes tájékoztatást.
Zalai Hírlap, 1984. november 28. 8. oldall
Tungsram-hét a HSMK-ban
Immár negyedik alkalommal kerül sor egy helyi vállalat komplex bemutatására a nagykanizsai HSMK-ban. A Kanizsai Körkép rendezvénysorozat elsődleges célja, hogy az érdeklődők betekintést nyerhessenek nagyobb gyáraink, üzemeink életébe, s egyúttal az iskolások pályaválasztását is könnyítsék. Ezúttal a Tungsram RT nagykanizsai gyára mutatkozik be; a világpiacon is jól ismert gyár a kiállítási tablók mellett videofilm segítségével kalauzolja a közönséget a hatalmas csarnokban a gyártósorok között. A Tungsram-hét alkalmából a szakmai tájékoztatón kívül kulturális és szórakoztató programokat is rendeznek. A december 4-ig tartó rendezvénysorozatot tegnap délután Szőke János, a városi tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg.
Zalai Hírlap, 1989. május 3. 8. oldal
Tungsram versmondók sikere
A nagykanizsai Tungsram versmondókör két tagja is kiemelkedő eredményt ért el egy-egy hétvégi rendezvényen. Bedő Csaba Székesfehérváron, a Helyőrségi klubok művészeti bemutatóján ért el első helyezést, s jutott tovább, Horváth István pedig Marcaliban, a 2. országos Berzsenyi vers- és prózamondó versenyen kapott ezüstérmet.
