Sörgyárak Nagykanizsán
1892-2012
A kanizsai sörgyrárak történetéről az a Rózsás János író, GULAG-kutató és Hács Lajos szerkesztett könyvet A serfőzdétől a sörgyárig...: a Kanizsa Sörgyár centenáriumi évkönyve, 1892-1992 címmel, aki a a kanizsai Sörgyár dolgozója volt a GULAG-ról visszatérte után. Életével és írásaival emlékolvasótermében ismerkedhet meg.
Itt pedig egy érdekes cikkgyűjtemény kereshető fel a sörgyárról: In memoriam Nagyanizsai Sörgyár
Király Malátagyár és Serfőzde RT 1892-1945
1892-ben alapított üzem, melynek létrehozását gelsei Gutmann Vilmos indítványozta, a kivitelezést pedig a nagykanizsai Kereskedelmi és Iparbank finaszírozta.
A Dunántúl akkor legmodernebbnek számító gyárában 1895-ben kezdődött meg a termelés. Kapacitása kezdetben húszezer hektoliter volt, ám úgy építették, hogy viszonylag kis költséggel a termelést a duplájára lehessen emelni. A cég rövidesen 40 kocsmát üzemeltetett Fiumében, de termékei eljutottak Trieszt, Spalato (ma Split) és Pola (ma Pula) kocsmáiba is. Az első évben a sörgyártás terén vitathatatlan szaktekintély cseh és morva munkásokkal indult meg a termelés, akiket rövidesen magyarokkal, és mindenekelőtt kiskanizsaiakkal váltottak fel, miután hamar elsajátították a minőségi sörgyártás mesterségét.
(Részvény és szállítólevél képe a Kanizsa Sörgyár centenáriumi évkönyvéből)
A társaságot, melynek neve 1911-ben Király Sörfőzde Rt.-re változott, 1928-ban megvásárolta a Dreher-Haggenmacher Rt., ám 1933-ban, a gazdasági világválság hatására le kellett állítani mind a sör, mind pedig a maláta gyártását. 1941-re felújították, s ekkor Metzger István igazgató vezetésével évi 50 ezer hektoliter sört készítve 120 munkás dolgozott a cégnél. 1945-ben a visszavonuló németek felrobbantották kazánházat, s ezzel működőképtelenné tették a gyárat (A Kanizsa Enciklópédia szócikke nyomán)
Kanizsai sörcimkék és számolócédulák a Kirély Serfőzde korszakából, az In memoran Nagyanizsai Sörgyár című sörgyári emlékhonlapról:
Magyar Országos Söripari Vállalat Nagykanizsai Sörgyára - Dreher Sörgyárak Rt Nagykanizsai Sörgyára 1945-1999
Az 1948-as államosítás után nem sikerült ismét beindítani a sörgyártást. A gépeket ekkor leszerelték, s a telep más íiinkciót kapott. 1954-től Gömöry János igazgató vezetésével elkezdődött a gyár felújítása, s az első próbafőzésre 1956 májusában került sor. A kezdeti 250 ezer hektoliteres sörkapacitást rövidesen a duplájára fejlesztették. A gyár 1959. január 1-jén megalakult Magyar Országos Söripari Vállalat egyik egysége lett. 1965-ben megindult és egy év múlva befejeződött az 1200 vagon/év kapacitású malátagyár építése. A Nagykanizsai Sörgyár termékskálája (Balatoni világos, Kinizsi világos, Zalai Ászok, Maláta barna, Porter, Sirály speciál világos, Kanizsa, Göcseji barna) rövidesen népszerű lett az egész régióban. 1980-től dr. Beleki József lett a gyár igazgatója. Ebben az időszakban, 1984-ben kötöttek szerződést a Holsten sörök gyártására.A gyárat 1990-ben állami felügyelet alá vonták, majd egy évvel később a vállalat kft-vé alakult át. 1992- ben a cég dolgozóiból alakult M+D Kft. megvásárolta a gyárat az Állami Vagyonügynökségtől. 1993-ban sikertelenül próbáltak tőkét bevonni a cégbe, így annak részvényeit megvásárolta a Bankár Kft., majd 1994-ben eladta azt a Kőbányai Sörgyárat már korábban megvásárló dél-afrikai SAB cégnek. 1998-ban a gyár a Dreher Sörgyárak Rt.-hez csatlakozott.
(A Kanizsai Enciklopédia szócikke nyomán)
Képek a Sörgyárról
Rózsás János - Háncs Lajos könyvéből:
Nagytartályos zárterjesztők Sörpapacközó üzem Hordótöltő gépsor
Forrás: Mikor még a nagyüzemi volt a menő - ilyen volt a 107 évig működő Kanizsai Sörgyár emlékhonlap.
Palackozó Főzőház
Főzőház Erjesztő
Kanizsai sörcimkék
Barna sör a régi időkből:
A munkások kedvenc itala: a Balatoni világos
Sirály
Kanizsai sör