Bicskagyár

1932-ben alapították a gyárat a Teleki út 27. szám alatt, majd a Zárda út 5. alatt működött. 1945 után államosították és a valamikori már nem működő Merkur Vasművek telephelyére (a mai uszoda területére, Csengery u. 49.) költözött.

Tarnóczky Attila így ír a kezdetekről a Holmi-ban: A Nagykanizsai Fémárugyárat Hirschler Ferenc alapította 1924 elején. Az év végén aztán továbbadta cégét üzemvezetőjének, Szegő Mór 1901-ben született fiának, Szegő Lászlónak. ... Elegendő pénze nem volt, ezért a géplakatos Szegő társult az 1905-ben született Bauer Józseffel. A gyártás indítását akadályozó problémák kapcsolatukat gyorsan megrontották, Szegő távozott a cégből. Így 1933-ban megalakult a SZELA Bauer és Társa Fa- és Fémárugyár (SZELA: Szegő László?). Bicskagyárnak nevezték ezt is a mindennapokban. Alapítói Bauer József és dr. Eicher Árpád voltak. Utóbbi helyére 1937-ben Bauer 1907-ben született testvére, Márton társult a cégbe. Az 1937-es címtár szerint az üzem a Zárda utcában (a Zárda utca 5. szám alatti, volt játékgyári épületben) működött. Ekkoriban nagyjából húsz munkást foglalkoztatott. Fanyelű bicskákat, faipari fúrókat készítettek. Előbbivel gyorsan felhagytak, mert kiderült, hogy a cigányfúrók gyártásával más nem is foglalkozik az országban. A „fúrógyár” azonban már nem kapott új nevet, maradt továbbra is bicskagyár.

Részlet a Zalamegyei Ujságban (1933. november 26.) megjelent cikkből: Még a múlt évben adományozott a város bicskagyár létesítésére minden ellenszolgáltatás nélkül helyiséget Szegő László nagykanizsai géplakatosnak. Szegőnek nem volt pénze s azért társult Bauer József 28 éves gyárossal, aki 4000 pengőt irányzott elő a gyár létesítéséhez szükséges dolgok beszerzésére. Ez az összeg hamar fölemelkedett a duplájára, de a gyár még mindig nem tudott teljes erővel megindulni. Bauer igen udvarias volt és kifizette Szegőnek 1200 pengős magántartozását is. Később, mikor az alapitó „gyáros“ látta, hogy nem bir zöldágra vergődni, otthagyla a bicskagyárat s lemondott az addig tulajdonát képező szerszámok egyrészéről Bauer javára. A másik része meg zálogképen maradt Bauer tulajdonában. Augusztus 16-án Szegő visszament kedvenc emlékei színhelyére s onnan Bauer engedelme nélkül egy gépalkatrészt akart elvinni. Magával vitte öccsét, Szegő György 20 éves lakatossegédet is. Azonban az elvivés nem ment simán. Beleavatkozott Bauer is Szegőék munkájába, amiből olyan esemény lett, hogy az a törvényszék elé került. Az ügyészség magánlaksértéssel, súlyos testisértés kísérletével s lopással vádolta Szegöéket. Ma már kibékült a két üzlettárs. Szegő is lemondott a mesterségéről és adventista evangéliumi iratterjesztő lett.