Képes Újság 1986. november 22.   .

Kenedi Lia

FÉNYLŐ ÉVTIZEDEK

A volfrám angolul úgy hangzik: tungsten, németül: wolfram. A két szó első illetve utolsó szótagjának összevonásából született egy mindenütt ismerősen és jól csengő név, egy világmárka: Tungsram. Az 1896-ban, a magyar iparfejlődés kezdeti időszakában alapított gyár — akkori nevén: Egyesült Villamossági Részvénytársaság — az idei őszön ünnepelte 90. születésnapját. A vállalat mindig az adott kor csúcstechnológiájával dolgozott, minden időben a világ műszaki haladásának élvonalába tartozott, s így nemcsak a magyar iparban töltött be egyedülálló s meghatározó szerepet, hanem a világ fényforrásgyártásában is. Külkapcsolatai az alapítást követő évektől kezdve jelentősek, ma öt kontinens kilencvenöt országaiban forgalmazzák termékeit. Nem az ünnep, a születésnap pátoszának túlzása, hanem valóság: a Tungsram fénybe borítja a fél világot.

1896. Az ország a millennium lázában ég, a székesfőváros példátlan mértékben fejlődik. Nemcsak paloták, sugárutak, rangos középületek születnek a nagy hazafias felbuzdulás eredményeként, hanem a magyar ipar alapjait is lerakják.
Az „ezeréves ünnepségek” évének októberében a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank és az Egger testvérek létrehozzák a Tungsram jogelődjét, amelyet csak 1906-ban neveznek el Egyesült Izzólámpa és Villamossági Részvénytársaságnak. A cég alapító okmányának aláírásával a magyarországi fényforrásipar története vette kezdetét. Ritka a magyar ipartörténelemben, hogy egy jelentős felfedezés olyan gyorsan talajra találjon hazánkban, mint Edison szénszálas izzólámpája. Az elektromos energiával történő világítás kezdetét jelentő izzót Edison 1879-ben mutatta be, néhány év múlva pedig már hazánkban is gyártotta egy olyan vállalat, amelyben a későbbi „izzás” Egger család érdekeltsége volt. Az 1896-ban alapított részvénytársaság 1902-ben már közel négymillió szénszálas izzólámpát gyártott, amire itthon, természetesen, nem talált piacot. A nálunk jóformán még meg sem fogalmazódott igények a külpiacokon egyre fokozottabban jelentkeztek. A Tungsram (1906 óta bejegyzett márkaneve ez a vállalatnak) kemény versenyben állta a sarat, hiszen az övével egyidőben a világ izzólámpatermelése is felfutott. Az európai gyártóik az árak esésétől kartellal védték magukat, s a Tungsram — e kartell tagjaként — már a század első éveiben 11 százalékos részesedést ért el Európában.
A versengés nemcsak a termelés, hanem a műszaki fejlesztés terén is folyt. Hamar kiderült, hogy Edison szénszálas izzólámpája törékeny, rövid életű és fényhasznosítása is kicsi. A Tungsram akkori legnagyobb konkurense, az AEG szén helyett fémoxidból kezdte a lámpák izzószálát készíteni. A Tungsram válasza erre az volt, hogy meghívta laboratóriumába dr. Just Sándort és Hanaman Ferencet, a bécsi műszaki főiskola két tanársegédjét egy új izzószál kikísérletezésére. A kutatómunka eredményeként megszületett a volframszálas izzólámpa, amit 1907-ben, a világon elsőként itt kezdtek gyártani.
Millner Tivadar, világhírű tudósunk, Thury Pállal és Pfeifer Ignáccal közös kísérletei során rájött, hogy a volframszálas izzó tulajdonságai tovább tökéletesíthetők, ha kis mennyiségű alumíniumot adnak a volframhoz. Ezzel az újabb szabadalommal a három magyar kutató nemzetközi elismerést vívott ki.
A fényforrásokon kívül a cég a századfordulón távíró- és távbeszélő készülékeket, vasútbiztosító berendezéseket, dinamókat is gyártott, s így végképp vezető szerephez jutott az Osztrák-Magyar Monarchia elektrotechnikai iparában. A részvénytársaság vezetői korán felismerték azt az örökérvényű igazságot, hogy a megújulni tudásnak, az újabb és újabb termékek létrehozásának, a piaci versenyképesség megtartásának záloga a szellemi tőke. Aschner Lipót, aki ötvenhat éven át állt a vállalat alkalmazásában, s több évtizeden át vezérigazgatója volt a részvénytársaságnak, 1921-ben kutatólaboratóriumot hozott létre. A Pfeifer Ignác vezette kutatóban dolgozott például Bródy Imre, Selényi Pál, Vidor Pál, Szász Pál, Thury Pál, Millner Tivadar, Bay Zoltán, Winter Ernő.
A két világháború között a Tungsram egyik legjelentősebb szabadalma Bródy Imre 1930-as kriptontöltésű izzólámpája volt, ami ma is korszerű termék. Bródy felismerte, hogy a világszerte elterjedt argontöltésű lámpánál a toriptonégő jóval kedvezőbb tulajdonságú. (A gáztöltésű izzókat a Tungsram 1915-ben, egy évvel az amerikai General Electric után kezdte gyártani. A korábbi vákuumtechnikai eljárás helyett — tehát hogy a lámpatestből kiszivattyúzták a levegőt — a gáztöltés javította a lámpák fényhasznosítását, tehát korszerűbb, jobb minőséget eredményezett.)
A kutatólaboratórium munkatársa, Bay Zoltán vezette 1946 februárjában azt a radarkísérletet, amelynek során a világon először mértek visszhangot a Holdról. A radarantenna kicsinyített mását — Mészáros Sándor mérnök munkáját — láthatjuk abban az ipartörténeti gyűjteményben, amit a Tungsram a 90 éves jubileumra hozott létre. A kezdetektől 1946-ig mutatja be a vállalat életét, fejlődését, termékszerkezetének változásait a tárgyakból, dokumentumokból, plakátokból álló gyűjtemény. Láthatunk elektroncsöveket, amiknek fejlesztése 1917-ben indult, s az elsőket a világháborúban, az olasz fronton próbálták ki. A 30-as évekből valók az úgynevezett lapításos és színüvegcsövek, amelyeket az Orion Standard épített be rádióiba, s mind a cső, mind a rádiókészülék világszínvonalú volt. Itt vannak a Tungsram-varázsszemek, amik évtizedeken át a világ legjobb hangolásjelzői voltak. Láthatunk televízió-képcsöveket is. Noha ezeket az ötvenes évek közepétől a hetvenes évek elejéig gyártotta a Tungsram, mivel ma már nem foglalkoznak képcsőgyártással, ez is a múlthoz tartozik.
S a jelen? A Tungsram, olyan cégek mögött, mint például a Philips, a Siemenshez tartozó Osram vagy a General Electric, a világ hatodik legnagyobb fényforrásgyártója; a világ fényforrástermelésének 4-5 százalékát adja. A vállalat évi 10 milliárd forintos forgalmának mintegy 65 százalékát ma is a fényforrások adják, köztük a legújabb, BNV-nagydíjas termékcsalád, a kompakt fénycsövek. Ezek az izzók energiatakarékosak, fényerejük a jóval nagyobb teljesítményű lámpákéval azonos, élettartamuk viszont ötszöröse azokénak. Világszerte keresettek a Tungsram ugyancsak energiatakarékos miniatűr halogén izzólámpái, halogén járműfényszórói és nagynyomású nátriumlámpái.
A termelés 21 százalékát a vákuumtechnikai gépgyártás köti le, de jelentős a vákuumelektronikai termékek — katódsugár-, monitorcső —, és egyre emelkedik az ipari elektronikai termékek — orvosi és ipari lézerek, robotvezérlő elektronikák, színházi világítás-vezérlés stb. — részaránya is; nemcsak itthoni felhasználásra, exportra is bőven jut belőlük.
A piaci verseny ma sem kisebb, mint a kezdetekben volt, a fényforrásgyártás területén olyan cégek diktálnak, mint az Osram, a Philips, a General Electric. Áremeléssel tehát a Tungsram nem növelheti jövedelmét, marad a termelékenység fokozása, a termékkorszerűsítés, az újnál is újabb technológiák alkalmazása. Híven az elmúlt kilenc évtizedhez.
Egyéb tekintetben is hű önmagához a Tungsram. Dolgozói szociális ellátásában például. A harmincas éveikben a budapesti gyárak között elsőként itt vezették be a napi egyszeri melegétkeztetést, és ehhez a részvénytársaság támogatást is adott alkalmazottainak. Aschner Lipót Békásmegyeren pihenőtelepet alakíttatott ki, s a Duna-parti vízisporttelepet is ő vásárolta meg. A felszabadulás után a munkásellátással foglalkozók vidékre jártak és izzólámpákat cseréltek élelmiszerre ... Üzemi étkeztetés, munkaruha, segélyek, üdültetés — ez volt a háború utáni évek szociális programja. Az elmúlt másfél évtizedéről pedig legbeszédesebben az a kétezernégyszáz lakás vall, amit budapesti dolgozóinak építtetett a Tungsram. 1988-ig további 192 lakás készül el a fővárosban, de a vidéki gyárakban dolgozókat is segíti a vállalat az otthonteremtésben.
A 24 ezres létszámú Tungsram ugyanis a vidéki ipartelepítési programban is élen járt: olyan területekre — pl. Szabolcsba, a Hajdúságba — vitte el a korszerű ipart, a legújabb technológiákat, ahol ilyet korábban nemigen ismertek. Nagykanizsán létrejött Közép-Európa legnagyobb fényforrásgyára.
Nemcsak itthon, külföldön is bővítette hálózatát a részvénytársaság. 1977 óta saját, sikeres vállalattal rendelkezik. Amerikában, tavaly jött létre a Tungsram Australia. Nyolc országban működnek Tungsram-fiókok, s több mint hetven ügynökség, illetve képviselet munkálkodik azon, hogy a Tungsram-tenmékek forgalma, ezáltal a cég jóhíre tovább növekedjék. S ez, a kilencven év tükrében, nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi parancs is a Tungsram számára.